Ha időben felismerik az idült vesebetegséget, elkerülhetőek a súlyos szövődmények
Minden tizedik magyar ember vesebeteg, és közülük sokan nem tudnak érintettségükről. Ugyanis a kezdeti stádiumban szinte észrevehetetlenül, panasz nélkül jelentkezik az idült vesebetegség. Az időben elvégzett szűrővizsgálattal, a vesebetegség első jeleinek felismerésével az érintettek szakszerű ellátásban részesülhetnek, ezáltal elkerülhetőek a betegség súlyosabb stádiumai és megőrizhető a veseműködés. A szűrővizsgálatok és a megfelelő, kiegyensúlyozott, egészséges életmód fontosságára hívja fel a figyelmet az Egy Csepp Figyelem Alapítvány a Vese Világnapja alkalmából.
„Az idült vesebetegség népbetegségnek számít, de gyakori, hogy az érintettek már csak a súlyos szövődmények megjelenésekor keresik fel az orvost. A cukorbetegek, a magas vérnyomásban- valamint a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők körében ráadásul jóval nagyobb arányban fordul elő ez a fajta megbetegedés. De rizikófaktor lehet az életkor és a családi kórtörténet is. Az idült jelző a több mint három hónapja fennálló rendellenességre utal. A becslések alapján tíz krónikus vesebeteg közül kilenc azonban nincs tisztában azzal, hogy beteg” – mondja Dr. Ladányi Erzsébet, a Magyar Nephrologiai Társaság elnöke.
Míg 2013-ban a 19. helyen állt a halálokok között, 4 év alatt a 12. helyre lépett előre. Becslések szerint 2040-re az 5. leggyakoribb halálok lesz. Magyarországon mintegy 1,5 millióan szenvednek idült vesebetegségben, akiknek nagy része nem diagnosztizált, nem is tud a betegségéről. Ezért a krónikus vesebetegség esetében is fontos a mielőbbi felismerés. A diagnózist követően a kezelőorvos javasolhat olyan kezeléseket, amelyek bizonyítottan lassíthatják a vesekárosodást és segíthetnek megőrizni a veseműködést. A szakemberek szerint mozgásgazdag életmóddal, egészséges táplálkozással, és a diabétesszel élőknél a betegség rendszeres kontrolljával, szakszerű kezelésével megelőzhető a krónikus vesebetegség kialakulása.
A krónikus vesebetegség szűrése egyszerű: rutin vér és vizeletvizsgálattal felállítható a diagnózis. Előbbi vizsgálattal a vese szűrőképességére vonatkozóan végeznek vizsgálatot, utóbbival a vizeletben lévő fehérje mennyiségét mérik. Fontos, hogy ezek értékelése történjen meg évente legalább egyszer a magas kockázattal rendelkező személyek (cukorbetegek, magas vérnyomásban szenvedők, túlsúllyal élők) esetében.
A Nemzetközi Nephrologiai Társaság (ISN) és a Vesealapítványok Nemzetközi Szövetsége (IFKF) magyar kezdeményezésre 2006 óta minden év márciusának második csütörtökét a Vese Világnapjának nyilvánította. A nemzetközi összefogás célja a megelőzés és a szűrés fontosságának hangsúlyozása, annak érdekében, hogy már a vesebetegség első jeleire az érintettek szakszerű ellátást kaphassanak. Idén a Vese Világnapja március 13-ra esik. A hazai Vese Világnapi figyelemfelhívó kampány a Magyar Nephrologiai Társaság szakmai közreműködésével és az AstraZeneca támogatásával valósul meg.
A Vese Világnap célja, hogy világszerte felhívják a figyelmet a krónikus vesebetegség lehetséges tüneteire és szövődményeire, valamint a rendszeres ellenőrzések fontosságára.
Bővebb információ a krónikus vesebetegségről: www.diabnozis.hu
